Dr. Ujhelyi István

Szeged

Szeged megyei jogú város, Magyarország negyedik legnagyobb városa, a hét regionális központ egyike, a Dél-Alföld legnagyobb városa, Csongrád megye székhelye.
A terület az újkőkor óta lakott. A várost először 1183-ban említik. Nagy Lajos király uralkodása idején a régió legjelentősebb városává fejlődött, 1498-ban szabad királyi városi rangot kapott. A török uralom után, 1715-ben kapta vissza ezt a rangját. 1719. május 21-én címert kapott, ma is május 21-én ünneplik a város napját. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc több jeles eseménye is kötődik a városhoz.
Szeged történelmének és a mai városkép kialakulásának egyik legmeghatározóbb eseménye az 1879-es árvíz. Az épületek nagy része elpusztult, és a mai Szeged nagyrészt az árvíz után épült: szebb, modernebb épületek váltották fel a régieket. A trianoni békeszerződés után több elcsatolt dél-magyarországi város szerepét is átvette, jelentősége tovább nőtt. 1962-ben Csongrád megye székhelye lett. A szocializmus éveiben könnyű- és élelmiszeripari szerepét erősítették, ma is az ország egyik élelmiszeripari központja. Emellett egyetemi város és fontos kulturális központ is. Egyeteme, a Szegedi Tudományegyetem az ország legjobb minősítésű egyeteme. Szeged rendezvényei, mint például a Szegedi Szabadtéri Játékok, számos látogatót vonzanak évente.

Fekvése

Szeged Magyarország déli határához közel fekszik az Alföldön, a Tisza és a Maros folyók találkozásánál. Távolsága Budapesttől kb. 171 km az M5 jelű autópályán. Szegedtől észak felé található a Fehér-tó. Az ország legmélyebben fekvő városa. Szeged déli részén, Gyálaréten, a szerb határ közelében található az ország legmélyebben fekvő pontja, 75,8 méter tengerszint feletti magasságon.
A város a Tisza és a Maros folyók összefolyásánál, a Tisza jobb partján, a tiszai ártérből kiemelkedő szigeteken létesült. Az itt élő lakosság fokozatosan betömte a szigetek közötti mélyedéseket, mocsarakat, így a városterület 18–19. század folyamán egységessé vált. A mai Szeged magva tulajdonképpen három sziget: Alszeged, Felszeged és a Vár a Palánkkal. Ezek a mai Alsóváros, Felsőváros és a Belváros.
Szeged Magyarország negyedik legnépesebb városa (2009), de ha a jelenlegi trendek folytatódnak az ország harmadik legnagyobb városa lesz (megelőzve Miskolcot), ugyanis a lakónépesség száma 2004 óta folyamatosan növekszik. A századfordulóra sugárútjaival és körútjaival kiépülő Szeged a Magyar Királyság második legnépesebb városa volt Budapest után, népessége meghaladta a 100,000 főt (a mainál lényegesen nagyobb közigazgatási területen). Trianon után a népességnövekedés lelassult, mivel elvesztette vonzáskörzetének jelentős részét, a népességfejlődésben a hagyományosan vitális Debrecen és a gyorsan iparosodó Miskolc is megelőzte. A Kádár-korszak alatt tapasztalható jelentős népességnövekedés szinte teljes egészében a betelepülésből táplálkozott, mivel a városban és Csongrád megyében is nagyon lassú volt a természetes szaporodás, csökkenés váltakozott enyhe növekedéssel, elterjedt az egykézés.

Forrás: wikipedia

Deszk

A 3535 lakosú, Szegedtől 10 kilométerre, délkeletre, a 43-as út mellett, a Maros folyótól 1 kilométerre fekvő Deszk nevét egy oklevélben említik először 1490-ben. Neve személynévi eredetű, talán a Desidérius régi magyar becéző alakja.

A török hódoltság során elnéptelenedett, 1746-ban kiszolgált szerb határőrök telepedtek itt meg. A szőregi csata során, 1849. augusztus 5-én teljesen leégett, de hamarosan újjáépült. Deszk növekvő lélekszámú település, elsősorban Szegedről költöznek ki sokan. Népességének már csak mintegy 4 százaléka szerb nemzetiségű.

A község infrastrukturális ellátottsága jó, az ivóvíz, gáz, villany kiépített, a szennyvízcsatornázás a településen 2007-ben fejeződött be. A burkolt utak aránya Deszken csaknem 100%-os.

A község dinamikusan fejlődik, a településen minden szükséges szolgáltatás megtalálható.

Az elmúlt évek alatt bővültek a település testvérközségi kapcsolatai: baráti kapcsolatot tart fenn Wiesenbach, Königstein (Németország), Rahó (Ukrajna), Ninove (Belgium), valamint Oroszhegy (Románia) településekkel, melynek fényes bizonyítéka pl. az erdélyi községtől ajándékba kapott székely kapu.

A község olyan tulajdonságokkal rendelkezik, melyek kiválóan alkalmassá teszik pihenni vágyó vendégek fogadására.

A falusi vendéglátók szép, tiszta környezetben, igazi magyaros vendégszeretettel várják az ide látogatókat.

Aki kikapcsolódásra vágyik, horgászhat a halban gazdag deszki horgásztavaknál, barangolhat a Maros part erdeiben, kerék-pártúrára indulhat a környező települések, illetve Szeged felé, vagy lovagolhat, kocsikázhat, illetve élvezheti a nemzetközi méretű Sportcsarnok sok-rétű szolgáltatásait.

Szabadtéri sportolásra a Szabadidőpark biztosít lehetőséget. Előzetes egyeztetés alapján a vadászszenvedélynek hódoló vendégek fogadására is van lehetőség.

Kübekháza

Kübekháza Szegedtől délkeletre fekszik, közel a román és a szerb határhoz. A kis település Karl Kübeck von Kübau grófról, az Osztrák-Magyar Monarchia udvari kamarásáról kapta nevét. A dohánytermelést folytató kis telepes falu, a dolgos német és magyar polgárainak köszönhetően gyorsan épült, szépült és a századfordulóra a környék legszebb és leggazdagabb falujává lett.

A településen a rendszerváltozásig épült ugyan néhány km aszfaltos út, kiépült a járdahálózat és 1979-ben egy új nyolc tantermes iskolát is átadtak a régi, lebontott helyén, azonban a falu négy évtizedére valójában a mozdulatlanság nyomta rá a bélyegét.A település mértani központjában lévő Petőfi téren (főtér) található a német és magyar összefogás eredményeként 1853-ban épült katolikus templom, amelyet hosszú elhanyagoltság után az 1998-tól kezdtek kívül és belül felújítani.  A falu legnagyobb ünnepe a Szent István-napi búcsú minden év augusztus 20-án. A település elsőszámú nevezetessége mára minden bizonnyal az 1999-óta megrendezésre kerülő Operettfalu-Kübekháza program.

Újszentiván

Újszentiván neve a középkorban Szent Iván volt.  A falu a XVII. század viharaiban elpusztult, s 1700 körül már, mint puszta került bele a püspöki birtoklajstromokba. A Csanádi tiszttartósság 1746 március havában szerbeket telepített le, de akkor még a mai Tiszasziget (Ószentiván) területén Szeged városa ezt a részt 1783-ban megvásárolta a királyi kamarától, erre a szerbek átköltöztek innen a mai Újszentivánra. Ószentivánt pedig szegedi alsóvárosi és Tápai dohánykertészek szállották meg.  A falu rajnai frank eredetű, jómódú németsége a múlt század derekán, Őscsanádról jött ide. 

Szentivánon 1850 után a szerbek mellett megtaláljuk az Őscsanádról folyamatosan áttelepülő németeket, majd a Szegedről kiszivárgó magyarokat. A községháza előtti, 1923-ban felállított emlékmű 21 hősi halott nevét említi még. A tiszteletükre emelt szobor mellett a Temető utcában minden elhunyt hős emlékére egy gesztenyefát ültettek – feltüntetve rajtuk egy halott nevét.

 A háborút követően Újszentiván - Tisza Maros szög többi községével együtt – 1918. november 21-étől 1921. augusztus 21-ig megszállás következtében a Szerb – Horváth – Szlovén királysághoz tartozott. A háború és megszállás után mintegy 250 szerb kivándorolt Jugoszláviába. Az akkor Újszentivánhoz tartozó Térvárról 1922. május havában vonultak ki a szerb csapatok. 1930-ban a magyarok lélekszáma 650. ugyanis a megszállás vége után az optánst szerbek helyére magyarok telepedtek le – bírtok csere révén.

Tiszasziget

Tiszasziget történetét meghatározza földrajzi helyzete. A település a két nagy folyó a Tisza és Maros ártere között keletkezett, egy szigetszerű árvízmentes területen.

A Község északnyugati legmagasabb részén, a "Szélmalom - dombnak" területén helyezkedett el az ősi kultúra már részben elpusztított telepe. Innen kerültek be a bronzkori edények és a cserepek a szegedi Móra Ferenc Múzeumba. Tiszasziget, -1955-igkorábbi neve Ószentiván, - a temesvári bánsághoz tartozó terület volt, melyre a Csanádi tiszttartóság 1746-ban szerbeket telepített. A területet 1783-ban a Királyi Kamarától megvásárolta Szeged városa. Erre a szerbek átköltöztek a mai Újszentivánra. Ezt követően a falut magyarok népesítették.

A szépen bontakozó falut az 1816 évi hatalmas tiszai árvíz tette tönkre egyszer s mindenkorra. Az árvizeket csak a magasabb partszakaszon települt Térvár élte túl. Az 1846-os újra telepítéskor mértanilag kialakított szerkezetű községet hoztak létre. A központi téren 1913-ban épült fel a templom. A többi középület Községháza, jegyzői-lak, paplak, iskolaépület 1930-as évek második felében létesült, államsegélyből. 1955-ben Ószentiván Község neve Tiszaszigetre változott.

 A terület felszíni arculatát a folyóvízi üledékképződés alakította ki. A Tisza-Marosszög területén több régi eltemetett folyómeder található, melyeket később folyóvízi üledékek töltöttek fel. A mélyebb szerkezeti részen agyagok, iszapos - anyagos képződmények találhatók. A magasabb részeket infúziós lösz, lösziszap és finom homok töltötte fel. A belterület síknak tekinthető, melyen 1,00 m-es szintkülönbségek vannak. A községtől mintegy 1,0 km-re nyugatra található az ország legmélyebb pontja, mely 76,00 m Bf.