Az európai megszorítások receptjét használják Matolcsyék
Az európai megszorítások receptjét használják Matolcsyék
A kormány minden erejével arra törekszik, hogy Magyarország és a megszorítás szavak egy szövegkörnyezetben semmiképp se szerepeljenek - olvasható ki a Nemzetgazdasági Minisztérium napokban közzétett anyagából, amely - egy tagállam kivételével - az összes uniós tagállam megszorító intézkedéseit sorra veszi. Csupán Magyarországot hagyta ki a listáról, mintha hazánkban valóban nem lennének megszorítások. Pedig a magyar lépések kísértetiesen hasonlítanak az európai példákhoz.
Érdekes összeállítást tett közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium saját oldalán: "Gazdasági megszorító intézkedések az Európai Unió 27 tagállamában" című anyagában összegyűjtötte a fájdalmas költségvetési egyenlegjavító intézkedéseket. Mindegyik uniós tagállam szerepel a tárca kommunikációs titkársága által készített összefoglalójában, Magyarországot leszámítva. Vagyis - összhangban a kormányzati kommunikációval - a friss dokumentum szerint sincsenek megszorítások hazánkban.
Az összefoglaló táblázatból megtudhatjuk például, hogy:
- sok tagállam részben az áfakulcs emelésével javította a költségvetés helyzetét: Görögországban 2010-ben döntöttek a 21%-os kulcs 23%-ra történő felemeléséről, Írországban 2014-ig valósul meg egy 2 százalékpontos áfaemelés, Olaszország szintén tavaly döntött erről, Romániában 5 százalékpontos áfaemelés történt
- több ország a közalkalmazottak bérének befagyasztása mellett döntött, nevezetesen Görögország, Portugália, Spanyolország, Olaszország, Ciprus, Litvánia, Bulgária, Szlovénia
- az európai kormányok előszeretettel nyúltak a jövedéki adóhoz (például Görögországban, Romániában)
- a jóléti és egészségügyi kiadásokat is visszafogták a költségvetési fegyelem érdekében: így például Görögországban a gyógyszerkasszát csökkentették, Portugáliában az egészségügyi kiadásokat vágták meg, Romániában csökkent a korházi ágyak száma
- több esetben a személyi jövedelemadó sem maradt érintetlenül (Ciprus, Portugália)
 |
A fenti felsorolás fényében igencsak meglepő, hogy Magyarország egyedüliként kimaradt a minisztérium európai megszorításokat taglaló összeállításából, hiszen a kormány az elmúlt időszakban a fentiekhez kísértetiesen hasonló intézkedésekről döntött, vagy helyezett kilátásba.
Ilyen intézkedések például:
- a normál áfa kulcsának 25%-ról 27%-ra történő emelése 2012-től
- a konvergencia programban vállaltak szerint a közalkalmazotti bérek befagyasztása 2012-től
- a jövedéki adó emelése két lépésben
- gyógyszerkassza lefaragása a Széll Kálmán-tervben
- a személyi jövedelemadóval kapcsolatos változások (adójóváírás teljes eltörlése, szuperbruttó fennmaradása havi 202 ezer forintos jövedelem felett)
Matolcsy György minisztériumának most közzétett anyaga csak megerősíti az eddig ismert kormányzati kommunikációt. A kormány ugyanis számtalan alkalommal hangsúlyozta hivatalba lépése óta, hogy a mostani kabinet eszköztárából és szótárából is hiányzik a megszorítás. A fenti példák viszont nem éppen erre utalnak.
Ki mit mondott?
Legutóbb január végén Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter mondta a parlamenti bizottsági meghallgatásán, hogy "magyar gazdaságpolitikát azért támadják, mert megszorítások nélkül állította helyre az egyensúlyt". "Nemhogy megszorítások nem voltak, de még arra utaló lépések sem" - tette hozzá. "Rá lehetett volna szabadítani a gazdaságra egy több százmilliárd forintos megszorítást, de nem tettük" - fejtette ki.
Ezt megelőzően a miniszter Járai Zsigmondnak címzett közleményében fogalmazott úgy, hogy "megszorítások és gazdasági visszaesés nélkül állította helyre az Orbán kormány Magyarország pénzügyi egyensúlyát". "Ezt nem látni közgazdasági vakság, nem elismerni több, mint udvariatlanság" - írta.
Orbán Viktor miniszterelnök december közepén hangsúlyozta, hogy "a megszorításokat mindenképpen el akarom kerülni".
Kis magyar csomag-meghatározó
A költségvetési egyenleg javítását célzó intézkedéssorozatot más és más szavakkal szokták jellemezni. Ennek kapcsán abból kell kiindulni, hogy a kormányok az államháztartás egyensúlyának helyreállítása érdekében deficitcsökkentő lépéseket hoznak. Ez egy meglehetősen általános fogalom, nem mond el semmit arról, hogy milyen módszerrel, mennyire tartósan, milyen növekedési hatásokkal, mekkora közvetett és közvetlen jövedelemcsökkentő következménnyel jár mindez. Hasonlóképp semleges fogalomként használható a kiigazítás és az (intézkedés)csomag kifejezés.
A nemzetközi tapasztalatok alapján a kiigazítások sikerességének fontos szempontja, hogy bevételnövelésre vagy kiadáscsökkentésre koncentrál. Az egyén bármilyen deficitcsökkentő megoldást megélhet megszorításként, de azért a közösség egésze számára mégis inkább az adóemelésre alapozó csomagok ilyenek.